Boldog Dalma
Boldog Dalma médiakutató, a Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem Kommunikáció Tanszékének oktatója, a Médiakutató című folyóirat szerkesztője. Kutatási területe a Kádár-korszak médiarendszere, a médiarendszerek és a politikai rendszerek kapcsolata, a médiatörténet, az újságírás-etika és a kríziskommunikáció.
boldog.dalma@uni-bge.hu
— Szakmai tapasztalat
2022–
Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
Kommunikáció Tanszék, adjunktus
— Tudományos tagságok, közreműködések
2025–
Communication and Society kommunikációtudományi folyóirat, felkért külső bíráló
2023–
Magyar Tudományos Akadémia, IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya, köztestületi tag, kommunikáció és médiatudomány szakterület
2024–
Slavic Review nemzetközi interdiszcplináris folyóirat, felkért külső bíráló
2022–
Central European Journal of Communication kommunikáció- és médiatudományi folyóirat, felkért külső bíráló
2017–
Médiakutató médiatudományi folyóirat, szerkesztő
— Publikációk
Könyvek
Bajomi-Lázár Péter & Boldog Dalma (2025): Újságírás-etika Kelet-Európában. Napvilág Kiadó, Budapest.
Boldog Dalma (2025): Csernobil és a magyar média: Egy atomkatasztrófa lenyomatai. L'Harmattan Kiadó, Budapest.
Könyvfejezetek
Kékesdi-Boldog Dalma (2023): The Impacts of the West to the Media Policy During the Kádár Era. In: Nagy Milada (ed.): Between West and East: Research in Social Sciences and Education at Budapest Business School - University Of Applied Sciences, Budapest.
Kékesdi-Boldog Dalma (2022): Nyitás és médiapolitika a Kádár-korszakban. In: Takács Róbert (szerk.): A nyitott zárt ország: Kulturális és tudományos érintkezések az 1970-es és 1980-as években Magyarország és a Nyugat között, 175–206. o. Budapest: Napvilág Kiadó.
Folyóirat-tanulmányok idegen nyelven
Boldog Dalma (2025): "Az atomenergia az ember boldogságát szolgálja" : Atomenergia-narratívák Magyarországon az 1950-es években, MÚLTUNK - POLITIKATÖRTÉNETI FOLYÓIRAT, 70. évf., 1. sz., 58-93. o., DOI: https://doi.org/10.56944/multunk.2025.1.3
Boldog, Dalma (2024): Broadcasting a Nuclear Accident: Chernobyl on the Hungarian Radio, Central European Journal Of Communication, vol. 3, no. 37, pp. 311–331.
Kékesdi-Boldog, Dalma (2019): "The Chernobyl disaster: A case study on the information policy of the Kádár regime", Central European Journal of Communication, vol. 1, pp. 79‒92 DOI: 10.19195/18995101.12.1(22).5
Tóth, Tamás, Kékesdi-Boldog, Dalma, Bokor, Tamás & Veczán, Zoltán (2019): "»Protect Our Homeland!« Populist Communication in the 2018 Hungarian Election Campaign on Facebook", Central European Journal of Communication, vol. 12:2, pp. 169‒186.
Bajomi-Lázár Péter & Kékesdi-Boldog Dalma (2018): "Zurück in die Zukunft. Das Wiedererstarken autoritärer Medienpolitik in Ungarn", Osteuropa, vol. 3–5, pp. 273–282.
Folyóirat-tanulmányok magyar nyelven
Boldog Dalma & Bajomi-Lázár Péter (2024): A távíró és az internet. Két forradalmi hatású bináris és globális hálózat összehasonlítása. Médiakutató, XXV. évf. 1. sz. 7–25. o.
Kékesdi-Boldog Dalma (2021): Média válság idején. Vendégszerkesztői előszó. Médiakutató, XXII. évf. 3-4. sz. 9–12. o.
Kékesdi-Boldog Dalma (2021): A szovjet-kommunista sajtómodell sajátosságai és korszakai Magyarországon 1956 és 1990 között, Jel-Kép 1. sz.
Kékesdi-Boldog Dalma (2020): "A szovjet elvtársak nem adnak tájékoztatást" A csernobili atomkatasztrófa utáni intézkedések Magyarországon és a baleset hazai médiareprezentáció-ja, Betekintő 14. évf. 4. sz. 7–29. o.
Kékesdi-Boldog Dalma (2020): A csernobili atomkatasztrófával kapcsolatos kutatási anyagok a Tömegkommunikációs Kutatóközpontban, Jel-Kép 2020/3. sz. 82–96. o.
Kékesdi-Boldog Dalma (2020): A csernobili atomkatasztrófa hírei a Magyar Televízióban, Médiakutató, XXI. évf. 2. sz. 37–55. o.
Kékesdi-Boldog Dalma (2019): A csernobili atomkatasztrófa kommunikációja a Magyar Rádióban és a Szabad Európa Rádióban, Médiakutató, XX. évf. 4. sz. 21‒35. o.
Kékesdi-Boldog Dalma (2019): Az 1980-as évekbeli magyar tájékoztatáspolitikáról és a csernobili atomkatasztrófa pártállami kommunikációjáról. Válasz Sükösd Miklósnak, Médiakutató, XX. évf. 1. sz. 103‒105. o.
Kékesdi-Boldog Dalma (2018): Az 1980-as évekbeli magyar tájékoztatáspolitika egy rendkívüli esemény tükrében: a csernobili atomkatasztrófa a Népszabadságban, Médiakutató, XIX. évf. 2. sz. 49‒61. o.
Boldog Dalma (2014): Szárnyashajóval a vasfüggöny mögé: A Kádár-korszak első szuperkoncertje és annak emlékezete, Múltunk, 59. évf. 2. sz. 217–262. o.
Recenziók
Boldog Dalma (2023): Új médiakörnyezet, új felhasználók: Guld Ádám A Z generáció médiahasználata. Jelenségek, hatások, kockázatok című könyvéről, Médiakutató, XXIV. évf. 4. sz. 92–94. o.
Kékesdi-Boldog Dalma (2022): Informális cenzúrarendszer az államszocialista Romániában: Kiss Ágnes Finomhangolás című könyvéről, Médiakutató XXIII. évf. 2. sz. 81–82. o.
Kékesdi-Boldog Dalma (2019): Magyar sajtótörténeti krónikák: Murányi Gábor A sajtó szövedéke című könyvéről, Médiakutató XX. évf. 2. sz. 107–108. o.
Kékesdi-Boldog Dalma (2018): "Hatvannyolc" és magyar kisboldogság: Murai András és Tóth Eszter Zsófia 1968 Magyarországon. Miért hagytuk, hogy így legyen? című könyvéről, Médiakutató, XIX. évf. 3. sz., 153‒154. o.
Kékesdi-Boldog Dalma (2017): A jelenkori újságírás körüli viták a kritikai technológiakutatás szemszögéből: Tófalvy Tamás "A digitális jó és rossz születése. Technológia, kultúra és az újságírás 21. századi átalakulása" című könyvéről, Médiakutató XVIII. évf. 4. sz. 99–101. o.
Boldog Dalma (2017): A személyre szabott információszűrés problémái: Cass R. Sunstein: Republic.com 2.0 című könyvéről, Médiakutató XVIII. évf. 3. sz. 107–109. o.
Boldog Dalma (2017): Jelenetek a magyar médiatörténetből: Dési János Sajtóstul a házba. Régi és új anekdoták a média világából című könyvéről, Médiakutató XVIII. évf. 1–2. sz. 165– 166. o.
Boldog Dalma (2016): Konszenzusgyártás az amerikai liberális demokráciában: Edward S. Herman és Noam Chomsky Az egyetértés-gépezet. A tömegmédia politikai gazdaságtana című könyvéről, Médiakutató XVII. évf. 3–4. sz. 195–199. o.
— Médiamegjelenés, konferencia részvétel
Csernobil. RTL Klub, XXI. Század, 2025. XI. 3., https://www.rtlplusz.hu/xxi-szazad-p_7730/csernobil-2025-11-03-c_13149753
Újságírás-Etika Kelet-Európában – interjú Bajomi-Lázár Péterrel és Boldog Dalmával, Szalay Dániel (Média1), 2025. október 27. https://media1.hu/2025/10/27/ujsagiras-etika-kelet-europaban-interju-bajomi-lazar-peter-boldog-dalma
Katasztrófa a sorok között: Csernobil, a sajtó és a hagyaték – Beszélgetés Boldog Dalma médiakutatóval az atomkatasztrófáról, a magyar sajtó reakciójáról és a hallgatás örökségéről Beszélgetés Váradi Péterrel, a L'Harmattan Kiadó főszerkesztőjével, Nyílt forrás podcast, 2025. szeptember 10. https://open.spotify.com/episode/0sGWh09fKeeBwrsexoYoTW?fbclid=IwY2xjawM_qUBleHRuA2FlbQIxMABicmlkETBKZkpkR3pzZXoxZ0VJME1nAR6TCTrSUkeEVy0YwV9SgEtABxe-nDXJjYJoiX2G14ZvWSYXWCp4JCAKdZXfAQ_aem_6mWa52ZW2LJg6PRsSAsV1g
Egy atomkatasztrófa lenyomatai. Hogyan reagált a magyar hírközlés a csernobili atomkatasztrófára? Beszélgetés Rácz Vincével, Pátria Rádió - Szabad Szóműves Páholy, 2025. május 3. https://shorturl.at/LJCTF
A csernobili atomkatasztrófa, titkok és hazugságok a magyar médiában. Beszélgetés Kun Zsuzsával, Klubrádió - Klubdélelőtt, 2025. március 1., https://www.youtube.com/watch?v=BXCo5ccdwi4
Beszélgetés Egry Gáborral és Takács Róberttel a desztalinizációról, szovjet-kommunista sajtóról, és az 1950-es évek hazai atomenergia-narratíváiról. Klubrádió - Szabad a pálya! 2024. július 12., https://n9.cl/jhurr
Hogyan alakult ki a távíró és az internet? Milyen társadalmi hatásaik voltak? Fejlődnek vagy változnak a médiatechnológiák? Podcast beszélgetés Jamriskó Tamással, Eper Rádió & Médiakutató, 2024. június 6., https://n9.cl/fv1mtd
Amit megtanulhattunk volna a csernobili atomkatasztrófa után: a központilag irányított média kudarcai. Podcast beszélgetés, Diószegi Nóra, Lakmusz, 2023. május 4., https://www.lakmusz.hu/amit-megtanulhattunk-volna-a-csernobili-atomkatasztrofa-utan-a-kozpontilag-iranyitott-media-kudarcai/
— Oktatott tantárgyak
- A média hatásának és befogadásának vizsgálata (MA, szeminárium, magyarul).
- Communication I. (BA, előadás, angolul).
- Kommunikációs készségfejlesztés / Communication Skills Development (BA, gyakorlat, magyarul és angolul).
- Kommunikációs stratégiák és kríziskommunikáció (BA, gyakorlat, magyarul).
- Közéleti kommunikáció / Public Communication (BA, előadás, magyarul és angolul)
- Média alapismeretek gyakorlat (BA, gyakorlat, magyarul)
- Médiaelmélet (BA, előadás és gyakorlat, magyarul).
- Nemzetközi digitális kommunikáció / International Digital Communication (BA, előadás, magyarul és angolul).
- Nemzetközi üzleti kommunikáció (BA, előadás és gyakorlat, magyarul).
- Prezentációs készségfejlesztés és retorika (BA, gyakorlat, magyarul).
- Tárgyalástechnika (BA, gyakorlat, magyarul).
- Üzleti kommunikáció (BA, előadás + gyakorlat, magyarul)
— Szakmai rendezvények, tréningek
- Kommunikációs stratégiák a gyakorlatban (B/2020/000365) - kompetenciafejlesztő képzés (Dr. Furcs Laurával és Dr. Szondi Györggyel, 20 óra), 2025. június 4-20., Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem
- Communication skills training (8 óra) 2023. május, Budapesti Gazdasági Egyetem, KKK, Káldor Miklós Szakkollégium
- Stratégiai válságkommunikáció a gyakorlatban tréning (Dr. Furcsa Laurával és Dr. Szondi Györggyel, 6 óra) 2023. április 28., Budapesti Gazdasági Egyetem, KKK, Káldor Miklós Szakkollégium
- Az újságírás átalakulása és szerepe napjainkban. Kerekasztal-beszélgetés Ács Dániellel (444) és Fábián Tamással (Telex) 2023. április 18., Budapesti Gazdasági Egyetem, KKK, Káldor Miklós Szakkollégium
Újságírás-etika Kelet-Európában
(Budapest: Napvilág Kiadó, 2025)
A hír nem azonos a valósággal: csupán ábrázolja a valóságot – úgy, ahogy az újságíró látja. Talán mindenkit az foglalkoztat a legjobban: hol húzódik a határ a tájékoztatás és a félrevezetés között? A szerzők amellett érvelnek, hogy az etikai szabályok követése az, ami megkülönbözteti a hivatásos újságírást a propagandától, a tájékoztatást a manipulálástól, a szólásszabadság kiteljesítését a szólásszabadság jogával való visszaéléstől. A szerzők könyvükben az újságírás nyugati eszményeit és kelet-európai praxisait vizsgálják. Összegzik, rendszerezik és továbbgondolják a szakirodalom és egyes újságírás-etikai kódexek legfontosabb megállapításait. Felidézik azokat a demokratikus médiaelméleteket, amelyekből levezethető az újságírók társadalmi szerepe, és amelyek alapján megfogalmazhatók a jó újságírás szakmai kritériumai. Áttekintik az általános etika alapjait és az újságírás-etika nyugati társadalmakban bevett normáit. Leírják az újságírás világszerte tapasztalt válságának okait, és megvizsgálják a kelet-európai médiarendszerek és újságírói kultúrák sajátos problémáit. Részletesen elemzik a kortárs média szakmaetikai szempontból különösen aggályos gyakorlatait: a karaktergyilkosságot és a hamis hírt. Megfogalmaznak olyan szakmaetikai és szakpolitikai javaslatokat is, amelyek segíthetik Kelet-Európa újságíróit abban, hogy visszanyerjék közönségük megcsappant bizalmát, és hárítsák a rájuk nehezedő politikai és üzleti nyomást.
Borító: Janković Milán
Csernobil és a magyar média
Egy atomkatasztrófa lenyomatai
(Budapest: L'Harmattan Kiadó, 2025)
1986. április 26-án a kora hajnali órákban emberi hiba következtében felrobbant a csernobili atomerőmű 4-es reaktora. Nagy mennyiségű radioaktív sugárzás jutott a levegőbe, amely néhány órán belül beszennyezte szinte a teljes európai kontinens légterét, így Magyarországét is. A lakosságot azonban nem tájékoztatták időben a katasztrófáról és várható következményeiről.
Mit tudott az állampárt, a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése a robbanásról? Mikor értesült először a magyar lakosság a katasztrófáról? Milyen rejtjeltáviratok érkeztek Moszkvából? Milyen döntéseket hozott a magyar válságstáb? Veszélyben voltak-e a május 1-jei felvonulás résztvevői? Hogyan kerültek be a Magyar Rádió híreibe titkosított nyugati hírek? Tudott-e élni a Magyar Televízió a vizuális kommunikációs előnyével? Hogyan reagált a magyar közvélemény a krízis kezelésére? Mit árul el Csernobil a Kádár-kori médiarendszerről? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is választ kapunk a könyvből.
A szerző eddig feltáratlan vagy korlátozottan hozzáférhető pártpolitikai dokumentumokat, közvélemény-kutatásokat, tévéfelvételeket, rádióadásokat és sajtócikkeket vizsgálva azt mutatja be, miként alakult a magyar hírközlés a csernobili atomkatasztrófa utáni első három hétben, és hogyan reagált a társadalom. Az MSZMP hivatalos dokumentumai segítéségével azt is rekonstruálja, mit tudott a magyar pártvezetés, és milyen politikai iránymutatással zajlott a válság hazai kezelése. Láthatóvá teszi, hogyan reagált a magyar média erre a váratlan helyzetre. Az újságírói gyakorlatok feltárásával pedig rávilágít arra is, hogy miként működött a Kádár-korszak médiája a gyakorlatban, és hogyan lehetett tágítani a szovjet-kommunista sajtómodell kereteit.
A szerző nemcsak egy katasztrófa lenyomatait tárja fel, hanem a kötet első felében új szempontok alapján mutatja be a Kádár-kori médiarendszert és annak sajátosságait. A belpolitikai helyzetet, a külpolitikai stratégiát, a gazdasági kényszerpályát és a médiairányítási motivációkat figyelembe véve hat nagy tájékoztatáspolitikai időszakot határol el, így a csernobili atomkatasztrófa ügyét komplex módon tudja bemutatni és értelmezni.
https://harmattan.hu/csernobil-es-a-magyar-media-3317
Borítókép: Slemer Igor